2011. december 28., szerda

Cheers 2011 !

A 2011-es év abszolút a várakozásomon felül teljesített, ezért megérdemli, hogy egy egész blogbejegyzést szenteljek neki. Amilyen rosszul indult az első pillanattól kezdve, olyan jó dolgokat adott később. Jó, természetesen rossz ez az egész válság, minden drága, nincs pénz, az emberek megszakadnak, szomorúak, de most magamra irányítanám a dolgokat, és ha ezeket a negatívokat, a kisebb családi súrlódásokat nem veszem figyelembe, isteni volt ez az év! Már-már majdnem ki merném jelenteni, hogy trónfosztás történt és 2011 letaszította a híres, nevezetes 2008-at a trónról!
Ez az év összességében az újdonságok éve volt. A nagy felfedezések, az újra egymásra találások, és a múltban kalandozások éve. Természetesen voltak nehéz pillanatai is. Hogy paráztunk a szakmai vizsgától. Meg "úr isten!!" mi lesz, ha nem lesz meg?! Aztán egy apró bakit leszámítva, mikor nem koncentráltam rá megfelelően, hogy olyan tételt húzzak ami nekem kell, azon kívül Fortuna velem volt, és szenvtelenül királyul levizsgáztam.
Volt persze itt még rengeteg sírás-rívás, ajtócsapkodás, soha többé nem állok szóba veled, meg az nem is úgy volt, hanem úgy volt!!! Aztán a nyár balzsamos forrósága mégis csak megajándékozott 1-2-3 szép, örök emlékkel. De amilyen sokat adott hirtelen, olyan hamar vette is azt vissza egy időre. De mint azt tudjuk, az igazságtalanságért, az öncélú ármánykodás és rosszindulatért mindenki megkapja azt ami jár. Én tuti nem haragítanám magamra a nálunk feljebbvalókat gyermeki kétségbeesés és féltékenység szülte agresszív cselekedetekkel.
Na de hát  nem volt még vége a nyárnak, mert megtörtént a nagy újra egymásra találás, kedves régi gyerekkori barátaimmal, és hosszú évek után újra a Balaton partján barnultam csokira. A régi-új barátok, egy új barátot is adtak, és ezzel végleg tábort vertünk a Romkertben. Nem hiszem, hogy többet voltunk, mint a híres 2008-ban, de súroltuk azt. Egyetlen egyszer volt kegyetlen velünk, de akkor haza is mentünk :( De nem volt okom panaszra, hisz csodálatos Új Romkert Cipőt avathattam fel.
Meg volt az éves grillparty is maradandó sérülések nélkül. Rehabilitációs központ látogatása is elmaradhatatlan része volt a nyárnak, ami sajnos egy tucat méreg drága japán ponty brutális és tragikus halálával zárult. A nyáron még megtudtam hogy terem a paradicsom a gigantikus üvegházakban, és hogy igen is el kellett volna szökni a gólyatáborba.
Ezzel el is érkeztünk az utolsó félévhez, ami megérdemel egy kis tapsot. A tanulásról, most ne beszéljünk, az egy nagy átverés! Na de ez a sok kedves ember... Soha nem gondoltam volna, hogy annyi év rossz után, itt ennyi kedvesség, és jóság fogad majd. Természetesen vannak súrlódások, ellentétek. Többnyire természetesen a női nemmel. De őszintén örülök, hogy ennyi új, kedves ismerősre, és barátra leltem. Ki közelebbi ;).... ki távolabbi. És persze köszönöm a lehetőséget, hogy egy-két múlt béli barátságot is szorosabbra fűzhettem. Remélem a szerencse 2012-ben sem hagy el, és még sok-sok éven át örülhettek nekem! :DDD I LOVE OE!
Tehát összességében csak pozitív emlékekkel gazdagodtam 2011-ben, amik új, és erős energiákat adtak, hogy 2012-ben újult erővel induljak "csatába" az élet nehezebb területein. Szokásos pozitív gondolatokkal, és reményekkel tekintek az új felé, és remélem 1-2 meglepetéssel is szolgálhatok majd. (Külsőségekre nézve, határozott, és új terveim vannak már.)
Köszönöm neked 2011! Üdvözöllek kedves 2012!
Csók, puszi...